Kovács László Attila

Eddigi munkásságom alatt több országos és nemzetközileg elismert sajtótermékben jelentek meg fotóim, képriportjaim (csak néhányat említek közülük: Háromszék, Krónika, Új Magyar Szó, Brassai Lapok, Evenimentul Zilei, Ziua, Jurnalul National, World Watch, Earth Of Friends International „Minning”, Amerikai Magyar Hírlap stb.), illetve számos könyvet, kiadványt illusztráltak fotóimmal.
1994-1998: magán fotográfus, több helyi újság külső fotóriportere,
1999-2002: a Háromszéki Figyelő napilap fotóriportere,
2002-2004: az Agrárium hetilap hírszerkesztője, fotóriportere és kép szerkesztője,
2003-2004: a Sepsiszéki Hírlap fotóriportere,
2004-tól számítógépes grafikus, nyomdai előkészítés, felxo előkészítés, magán fotográfus.
A Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, a Camera Club Siculorum elnöke.
Hobbim a régi fényképezőgépek, fotótörténeti eszközök gyűjtése. Apám több évtizeden keresztül gyűjtötte a régi fotótörténeti eszközöket, majd nyugdíjba vonulásakor rám bízta ennek folytatását. Gyűjteményem jelen pillanatban 160 darab fényképezőgépből, 5000 üvegnegatívból, több száz régi fényképből és sok fotótörténeti eszközből áll.
Hitvallásom:
ALKOTNI SZERETEK, FOTÓZNI!
Az egyetlen, ami kikapcsol, feltölt és pihentet.
„Mindenre exponálok, de igazából a vidéki idős arcokat szeretem. Meggyőződésem, hogy az igazi értékek többnyire a falun, egyszerű sorban élő idős emberekben lelhetők fel. Hétvégenként ezért is járok nagyon szívesen falvakra. Nyakamban a fényképezőgéppel sétálok, néha bemegyek udvarokra, házakba, beszélgetek az emberekkel és közben fotózom őket. A lelki tisztaságuktól, egyszerűségüktől, becsületességüktől tudok feltöltődni.