Meggyesi Mónika

1972-ben születtem Budapesten. Az első emlékeim a fotózásról azok a pillanatok, amikor a külföldi

rokonok hazalátogattak Polaroid fényképezővel a kezükben és a kattintás után kiköpte a gép a papírt, mi

vártunk, majd csodáltuk a családi csoportképeket. Ezután hosszú csönd.

Óvónéni lett belőlem, de a képalkotás mindig is érdekelt.

Festéshez, rajzoláshoz nem voltam elég tehetséges és kitartó.

2008-ban kezembe került egy digitális fényképezőgép és én érdeklődve figyeltem minden kattintást,

aztán egyre jobban és jobban érdekeltek a miértek és hogyanok.

2009-ben segítőkre leltem, akiknek a dicsérő, dorgáló szavai nélkül nem léphettem volna tovább. A

fények-árnyékok játéka, az emberek különböző arcai, a mozdulatok, tekintetek, megismételhetetlen

pillanatok érdekelnek igazán.

2010-ben minden bátorságomat összeszedve elküldtem néhány helyi pályázatra fotóimat, és

meglepődve tapasztaltam, hogy másoknak is tetszik amit mutatok.

2011-ben nagy megtiszteltetés ért, amikor az Ágens Fényfestő Egylet felvett a tagjai közé. Jelenleg a csepeli Stemmer Ferenc fotóklub tagja vagyok.

2012 márciusában lehetőségem volt első önálló kiállítással bemutatkozni Budapesten és ugyanebben az

évben 25 fotóm Franciaország több kisvárosában került kiállításra.

Az elmúlt évben számos hazai és nemzetközi pályázatra beküldött fotóm került elfogadásra vagy

díjazásra.
Több csoportos és egy újabb egyéni kiállításra volt azóta lehetőségem.
A fotózás fontos lett és minél többet tapasztalok, annál jobban rájövök, hogy még semmit sem tudok, éppen ezért elhatároztam, hogy tudásomat tovább bővítem. 2015 évben elkezdtem a tanulmányaimat a Práter utcai Szakképző Intézet Fotográfus szakán. Az iskola által meghirdetett ifjú alkotók pályázatán fotómmal második helyezést értem el.
Figyelmem az archaikus, analóg technikák és a nemes eljárások felé is terelődött., olyannyira, hogy szabadidőmben szívesen készítek nagyításokat a fürdőszobámból kialakított "laborban", vagy éppen saját magam által érzékenyítem a papírt cianotípiához, esetleg lyukkamerát barkácsolok. Nagy hálával tartozom mindenkinek, aki támogat a továbbiakban is, hogy a fotográfia világát és ezáltal saját magamat még jobban megismerhessem.