Fotográfiát geodéziai tanulmányaim során szereztem. Egy speciális szegletét, a légifotózást, a filmek kidolgozását és értékelését. A köznapi fotográfiába feleségem vezetett bele, miután első gyermekünk megszületett ez a feladat rám hárul. Autodidakta módon kezdtem tudást szerezni a fényképezés minden területéről. Az akkoriban kapható valamennyi szakkönyvet tanulmányoztam. Képes tudósításokat küldtem a Fülesnek, a Vas Népének, a televíziónak. Két hobbim (fafaragás, fényképezés) közül a fényképezés vált a hivatásommá, miután a Vas Népe szerkesztőségéből megkerestek, és felkínáltak egy fotóriporteri állást. 1983-tól lettem a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) tagja – a mai napig is. A MÚOSZ-on szervezett oktatásokon, szakmai továbbképzéseken fejleszettem tovább fotós tanulmányaimat, képességeimet a sok éves rutin, és a szakma, a fotográfia szeretete és tisztelete csiszolta. A Vas Népe szerkesztőségében fotóriporterként dolgoztam, majd a rendszerváltozáskor barátaimmal megalapítottuk a vidék első független hetilapját, a TÉR-KÉPet, ahol fotóriporter, képszerkesztő lettem. A rendszerváltozás után a hetilap elveszítette létjogosultságát, megszűnt. Visszakerültem a Vas Népe szerkesztőségéhez, ahol rám bízták a fotórovat vezetését. Az újság előtt álló nagy változások indokolták a kinevezésemet. Be kellett indítani a színes technika bevezetését, majd később a digitális átállást.
Tagja vagyok a MÚOSZ-nak (1984-), a Sitkei Kápolnáért Kulturális és Sportegyesületnek (1987-), elnöke, majd tiszteletbeli elnöke vagyok a Sárvári Fotóklubnak (2013-).