Pataki Hajnal

Csíkszeredában születtem 1960-ban, ahol jelenleg is élek. Alapszakmámat tekintve villamosmérnök vagyok, de pályafutásom alatt a mérnöki munkák mellett többféle ágazatban kipróbáltam magam, voltam piackutató szakember, majd nagyon sok éven át humán erőforrás menedzserként dolgoztam. Jelenleg nyugdíjas vagyok és őszintén örülök annak, hogy végre időt tudok áldozni a kedvteléseimre, elsősorban a fotózásra és a kirándulásokra, utazásokra.  

Nagyon későre fedeztem fel a fényképezést és hosszú éveken át csak egy kis “szappantartóval” fényképezgettem, hiszen csak illusztrációnak szántam a fotókat, hogy a kirándulásaimat, különlegesebb útjaimat leíró blogbejegyzéseim színesebbek, érdekesebbek legyenek. Aztán egy idő után úgy éreztem, hogy az élményeket, hangulatokat könnyebben tudom elmondani képekkel, mint szavakkal így egyre nagyobb hangsúly került a fotózásra, mint az írásra. 2016-ban vásároltam az első tükörreflexes kamerámat és elindultam felfedezni vele a világot - de legalábbis a környező hegyeket, dombokat, falvakat, tavakat és patakokat - a gépem lencséjén keresztül. A természetet, természetjárást kiskoromtól szerettem, de ez az új nézőpont, a különleges fények keresése, a természet apró részleteinek megörökítése egy egészen új dimenziót, addig soha nem tapasztalt érdekességeket tárt elém. Megszerettem a fotózást, különösképpen a természet fotózását és megszerettem mindazt, amit általa tanulhattam és tapasztalhattam. Hálás vagyok, hogy a gépem lencséjén keresztül nap mint nap újabb csodákkal találkozhatok, új élményekkel gazdagodok.

Szeretném, ha ezeket a hangulatokat, érzéseket, élményeket úgy tudnám tolmácsolni a fotóim révén, hogy másoknak is szép pillanatokat és nagyon sok örömet szerezzek velük.

Hitvallásomat, természethez való kötődésemet  talán Ansel Adams szavaival tudnám legjobban megfogalmazni:

„Hiszek a szépségben. Hiszek a kövekben és a vízben, a levegőben és a talajban, az emberekben és a jövőjükben és a sorsukban.”